Termékek Menü
0

Antioxidáns védelem

Életünk során az egészségi állapotunk a leginkább meghatározó tényező életminőségünket tekintve. Egészségünk megõrzésében a megelõzésre kell helyeznünk a fõ hangsúlyt. Szervezetünkben a különféle hatások, anyagok, helyzetek okozhatnak károkat. Egyrészt olyan tényezők, amelyekre közvetlenül hatásunk van, másrészt olyan események, amelyekre közvetetten, vagy egyáltalán nem tudunk hatást gyakorolni. Jelenleg több, mint 100 féle különböző olyan kémiai anyagot találhatunk egy átlagos európai ember vérében, amelynek egyáltalán nem ott volna a helye, így az sem meglepő, hogy az újszülöttek mintegy 30-40 %-a allergiás. Éppen ezért egészségünk megőrzése, szervezetünk elhasználódása, öregedésének és a káros hatások elkerülése a mai világunkban komoly szakértelmet kíván.

Az élő szervezetekben természetes módon keletkeznek peroxid- és szuperoxid gyökök, más néven szabad gyökök. A szabad gyökök olyan molekulák, amelyek párosítatlan elektront tartalmaznak a legkülső elektronhéjukon, ezáltal nagyon reaktívak, elektron párképzésre hajlamosak, könnyen és gyorsan lépnek kémiai reakcióba más vegyületekkel. Ezek az instabil molekulák roncsolják a bőrszövetet, károsítják a szöveteket és megnehezítik a sejtek önregenerálódását. Ilyen szabad gyökök nagy számban jutnak be a szervezetbe a külső környezetből is (pl. táplálék útján, bőrön át, vegyszerek, gyógyszerek, dohányfüst, sugárzás, hőhatás által). Az antioxidánsok pedig olyan természetes vagy mesterségesen előállított vegyületek, amelyek védőpajzsként funkcionálnak az ártalmas, instabil oxigént tartalmazó szabad gyökökkel szemben.

A sejtek egy adott szintig képesek a saját antioxidánsaikkal hatástalanítani ezeket a molekulákat, de bizonyos helyzetekben (pl. stressz, betegség) a szabad gyökök száma annyira megnő, hogy a szervezet már nem képes elegendő antioxidánst termelni. Sőt, az idős, beteg szervezetben az antioxidánsok hatékonysága és mennyisége is lecsökken. Szabad gyökök lehetnek az okozói számos komoly egészségkárosodásnak, mint pl. rák, izülei gyulladások, Alzheimer-kór, asztma, Parkinson-kór, egyes szívbetegségek, szenilitás.

Az antioxidánsok különböző szerkezetű és összetételű vegyületek. Alapvetően megkülönböztethetünk exogén és endogén antioxidánsokat a szerint, hogy szervezetünk képes-e maga előállítani, vagy kizárólag növényekből, táplálék útján juthatunk-e hozzá. Endogén antioxidánsok lehetnek például enzimek (kataláz, szuperoxid-dizmutáz, glutation-peroxidáz), glutation tripeptid, húgysav és a szőlőcukor. Exogén antioxidánsok a vitaminok (C, E, A), kéntartalmú aminosavak, bilirubin, flavonoidok, fenolsavak és származékaik, ezen kívül ásványi anyagok és nyomelemek (pl. Mg, Se, Zn, Mn, Cu).

Miután az "antioxidánsok" kifejezés egy gyűjtőfogalom, számos különféle vegyületet takar, ezért hatásmechanizmusuk is nagyon sokféle lehet. A egyes antioxidánsok különböző típusú szabad gyökök ellen védenek, különböző sejtekben, azok különböző részeiben és a szervezet eltérő helyein. Kutatások igazolják, hogy antioxidánsok kombinációja hatékonyabb védelmet nyújt, mint az egyes anyagok önmagukban.


A növények alkotóelemeinek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását évezredek óta ismerjük és felhasználjuk. Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termesztett zöldségekkel, gyümölcsökkel és minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokkal biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe kerülő antioxidánsok szükséges mennyiségét.