A Greenman Probiotikus technológia a mezőgazdaságban, kiskertekben

Magyarország talajainak többségének a szerkezete, termőréteg-vastagsága, víz-, levegő- és hőgazdálkodása, tápanyag gazdálkodása, biológiai aktivitása kedvező, ezáltal a termőképessége nagy. Ezeket a kedvező tulajdonságokat azonban a természetes talajpusztulási folyamatok és az   emberi beavatkozások nagy mértékben károsítják. A talaj rendkívül összetett és változékony közeg. A talajpusztulási folyamatok üteme ma már az emberi  tevékenység következtében olyan mértékben felgyorsult, hogy az már nincs egyensúlyban a talaj-megújulás és a talajképződés természetes folyamataival.

Hazánk 9 millió 303 ezer hektár területéből 7 millió 689 ezer hektár (82,6%) termőterület volt 2006-ban.

Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,5%-ot, az erdő pedig 19,1%-ot foglalt el. Az előbbi arány európai összehasonlításban magas, az utóbbi alacsony.

A mezőgazdasági termelésnek környezeti fenntarthatóság szempontból a legkritikusabb területe a szántóföldi növénytermelés. Magyarországon a szántóterület 4 millió 510 ezer hektár volt 2006-ban, az ország területének 48,5%-a (a mezőgazdasági terület 78%-a). Ebből 4 millió 423 ezer hektárt, a szántóterület 98%-át hasznosította a mezőgazdaság. A 2006. május 31-i állapot szerint a mezőgazdasági hasznosítású szántóterület 94%-át – 4 millió 156 ezer hektárt – borította vetésállomány. A vetetlen és a kipusztult terület nagysága egyaránt tovább növekedett, összefüggésben a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal. KSH adatok:

Megnevezés 2004 2005 2006 2005 2006
1000 ha 1000 ha 1000 ha előző évi %-ában előző évi %-ában
Vetésterület 4288,8 4245,7 4155,7 99,0 97,9
Vetetlen terület 120,9 142,7 178,9 118,0 125,4
Kipusztult terület 13,2 38,3 87,9 290,2 229,5
Összesen 4422,9 442,7 4422,5 100,1 99,9

mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem sok közös pontban találkoznak. Elkerülhetetlen a két terület tevékenységének összehangolása és hatékony együttműködése, mely nélkül nem valósítható meg a fenntartható gazdálkodás és a természeti erőforrások hosszú távú hasznosításamegőrzése. Nyugat-Európában és a világ más fejlettebb részeiben már felismerték annak fontosságát, hogy a termelők szemléletét át kell hatnia az ökológiai szemléletnek. A világ számos országának mezőgazdaságában általánosan használt műtrágyáktól és különféle vegyszerektől remélt előnyök mellett egyre nagyobb figyelem fordul ezeknek a készítményeknek a káros hatásaira. A növényvédő szerek nemcsak a növényi kártevők, hanem számos hasznos élőlény és az ember számára is mérgezőek.

A mezőgazdaságban a természeti és környezeti szempontok figyelembevétele tekintetében hazánk lemaradásban van. A mezőgazdaság környezetterhelését és a vidéki térségek védelmének fontosságát a természet- és környezetvédelemmel foglalkozók később fedezték fel, mint az ipar és a városok környezeti problémáit. Magyarországon kevésbé elterjedt a peszticidekkel kapcsolatos környezeti tudatosság, holott közismerten a szermaradványok, különösen a lassan lebomló maradványok jelentősen károsítják az élő szervezetek immunrendszerét, hormonháztartását, rákkeltő hatásúak és fejlődési rendellenességet idézhetnek elő. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény pedig leszögezi, hogy a földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodni, s a föld hasznosítása során olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állat-egészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.

A fenntartható fejlődés érdekében csak olyan termelésnövelést szabad szorgalmazni, amely
– megőrzi a talaj termőképes állapotát és nem szennyezi a felszín alatti vizeket;
– megőrzi a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai erőforrásait;
– elősegíti a biológiai sokféleség, a biodivezitás fennmaradását;
– a humán táplálkozási lánc valamennyi szereplője számára az élő szervezetet nem károsító, s megfelelő beltartalmi értékű termékeket állít elő;
– melléktermékeivel és hulladékaival nem, vagy csak minimális mértékben szennyezi a környezetet;
– a vidéki népesség minél szélesebb köre számára biztosít munkaalkalmat és megélhetést;
– lehetővé teszi a termelés gazdaságosságának folyamatos fenntartását. (KSH)

Az Európai Unió mezőgazdaságának hosszú távú célkitűzése, hogy a gazdaságok jelentős része már középtávon környezetkímélő növény- és talajvédelmet folytasson, amelynek része többek között a környezetkímélő tápanyag-utánpótlás, a talajélet fenntartása és a hasznos szervezetek megóvása.

Nemzetközi Energia Ügynökség számítása szerint száz év múlva a fosszilis energiahordozók részesedése az energiafelhasználásban a mostani 90 százalék feletti arányról 50 százalékra fog csökkenni és a megújítható energiaforrásoknak kell helyüket elfoglalniuk. Ebben a mezőgazdaságnak sajátos szerep jut: a mezőgazdaság az az ágazat, amelynek hosszútávon energiafelhasználóból energiakibocsátóvá kell válnia.

Ezek a körülmények önmagukban is gyökeres szemléletváltozást igényelnek, s át kell hogy szőjék az agrárprogramot.

 

A Greenman Probiotikus Technológia által a természet egyedülálló erejét felhasználva lehetőségünk nyílik a „fenntartható mezőgazdasági termelés” megvalósíthatására.

 

A Greenman Probiotikus Technológia hatása a növénytermesztésben:

    • A talajok biológiai, kémiai és fizikai állapotának javítása.
    • Talajok mikroflórájának helyreállítása; talaj vitalitás, biológiai aktivitás fokozása.
    • Talajszerkezet javulása-morzsalékosodás, kedvezőbb vízgazdálkodás, kevesebb talajmunka.
    • Tápanyagok megőrzése, szerves anyagok lebontása erjesztés által.
    • A mikro és makro elemek feltáródásának elősegítése.
    • Humusztartalom növelése, tápanyag utánpótlás és körforgás biztosítása.
    • Káros mikroorganizmusok, rothasztó folyamatok visszaszorítása.
    • Hasznos bioaktív vegyületek előállítása: szerves savak, antioxidánsok, vitaminok, fitohormonok, enzimek, specifikus antibakteriális anyagok.
  • Erőteljesebb csírázóképesség, gyökér- és hajtásképzés elősegítése.
  • Egyenletes terméskötődést és érést, kiegyenlített, nagyobb termésmennyiséget és hosszabb tárolási időt eredményez.
  • Termesztett növények kórokozókkal szembeni ellenállóságának növelése.
  • Nem lehet túladagolni, nincsenek mellékhatásai, nem toxikus.
  • Alkalmazását követően nincs betartandó várakozási idő a betakarításig.
  • Kiegyenlített, nagyobb termésmennyiség.
  • Folyamatos használat mellett a gyomosodás csökkentése.
  • Rendszeres alkalmazásával a technológia segíti és stabilizálja az adott környezetben élő hasznos mikrobák tevékenységét.

 

A Greenman Probiotikus Technológia alkalmazásával bekövetkező változások a növénytermesztésben:

Csökkenő tényezők:

  • Vegyszerhasználat (műtrágya, peszticid)
  • Talajművelés (eszköz, munkaerő, energia, idő)
  • Termésveszteség, kockázat

Növekvő tényezők:

  • Termésmennyiség és minőség (beltartalom)
  • Termésbiztonság
  • Eltarthatóság
  • Árbevétel és nyereség
  • vegyszermentesség

 

A Greenman Probiotkus Technológia egyik eszköze a Greenman Agro termék, mely élő kultúrát tartalmaz, ezért

  • alkalmazása alapvetően különbözik a műtrágyáktól és más mezőgazdasági kemikáliáktól,
  • fontos a megfelelő környezet megteremtése és fenntartása a mikroorganizmusok túléléséhez, növekedéséhez és szaporodásához:
  • a talaj pH-ja lényeges: szántóföld és gyümölcsös esetében a pH: 6.5 optimális,
  • a talaj nedvességtartalmát fenn kell tartani: szükség esetén komposzttal, füves talajtakarással, csepegtető öntözéssel,
  • a Greenman Agro terméket megfelelően hígítani kell alkalmazás előtt.

 

A Greenman Agro termék jellemzői:

  • összetevőitermészetes eredetűek, vegyszerektől mentesek,
  • biztonságos, környezetbarát, egészségbarát készítmény,
  • genetikailag módosított szervezetektől mentes,
  • folyékony, élő multimikróba preparátum,

Adagolási javaslat:

  • Valamennyi szántóföldi és kertészeti kultúra talajkezelésére, 50-100 l/ha mennyiségben, 10%-os töménységben kijuttatva, majd a talajba bedolgozva, évente 2-3 alkalommal, tavasszal vetés/ültetés előtt, érés előtt majd ősszel a betakarítást követően.
  • Valamennyi szántóföldi és kertészeti kultúra levélkezelésére, 20-50 l/ha mennyiségben, 10%-os töménységben kipermetezve, a tenyészidőszak alatt kb. 4 alkalommal.
  • Aratást követően a tarlómaradványra még a beforgatás előtt 10-50 liter/ha.

Greenman Agro a Biokontroll Hungária Közhasznú Kft. által ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmény.